9.rész- Egyszer volt, hol nem volt...

Sziasztok, mindennel végeztem, az összes szóbeli kipipálva! Most egy kicsit többet lehetek gépnél, szóval gyakrabban hozok majd új részt. Remélem. Addig is puszi mindenkinek!:)
 ui: nem nagyon volt ihletem.:/ jaa.. és bocsi a késésért:)!

Hope.xx

A nap sugarai besütöttek szobámba.A meleg fény szinte égette a bőrömet. A legkevésbé sem volt kedvem kikelni az ágyamból, de egy bizonyos hangra viszont azonnal fölpattantam. A telefonom Harry csengőhangját üvöltötte maximum hangerőn.
-Jó reggelt szépségem!-kiáltott a telefonba Harry.
-Szia Harry!- mosolyogtam, mikor meghallottam a hangját.
-Figyelj, ma este egyedül leszek itthon..szóval..ha gondolod..
-Igen Harry, szívesen találkozom veled-nevettem.-Hol és mikor?
-A srácok 6-kor mennek el itthonról..fél 7 körül?
-Nekem jó.
-Rendben, akkor gyere...- a hangján egyértelműen éreztem, hogy mosolyog, ami engem is erre késztetett.
-Ott leszek, szia...-kezdtem
-Várj,Lea!
-Igen?- kaptam vissza gyorsan a fülemhez a készüléket és  izgatottan vártam Harry mondanivalóját.
-Szeretlek.-kimondta azt a szót, amiben még én magam sem voltam biztos. Végül én is kimondtam.
-Én is szeretlek Harry.- mosolyogtam,közben pedig megint azt az égető,görcsös érzést éreztem a gyomromban.A telefont kinyomtam, még mielőtt elszóltam volna magam. Ez a szó nagyon nagy felelősség, kíváncsi vagyok,elég érett vagyok-e már a kimondásához.
 Nagyon lassan felálltam,elkezdtem a ruháim közt kutakodni.Megragadtam egy rövid gatyát és lesétáltam a lépcsőn.A konyhában anyu várt csípőre tett kezekkel,miközben Alina állt vigyorogva mögötte.
-Baj van?-kérdeztem, mert tényleg semmit nem értettem. Anyu nem szokott csakúgy itt álldogálni.
-Lea Isabell Adams..Elmondanád mégis hol a fenében voltál?-húha,a teljes nevemen szólít.Ez már most rosszul kezdődik.
-Hát.. erre-arra.
-Rendben.Most szépen részletesen elmondod mi történik veled, mert kezdek nagyon ideges lenni! Különben is. Nem úgy volt, hogy apádhoz költözöl?
-De, úgy volt. De aztán mégsem.- mosolyodtam el halványan.
-Mi ez a mosolygás? -húzta fel a szemöldökét.
-Oké anya. Készülj életed legizgibb, legdurvább és legromantikusabb sztorijára. De én szóltam előre. Össze fogsz zavarodni.-jelentettem ki,majd leültünk a konyhaasztalra.

***

-Tudod,már nagyon hiányoztál.-ölelt meg Jake.-Hallottam, hogy kórházban voltál és mérhetetlenül sajnálom, hogy nem tudtam látogatóba menni, de akadt egy kis...khmm..ügyem.

 -Hmm... nocsak. Nő ügy?-kuncogtam.

-Talált süllyed.Mivel most egy ideig együtt leszünk, elmesélem. Lana- nak hívják.

-Jól kezdődik-röhögtem.

-Most folytassam vagy kiröhögsz?

-Neem, folytasd csak- legyintettem.

-Szóval. A neten ismerkedtem meg vele. Tök aranyosnak tűnt,megbeszéltük,hogy találkozunk az egyik kávézóban.Nos, ez megtörtént. Találkoztunk, tök jól elvoltunk. Aztán egyszer csak, egy kis idő után elkezdtem tolni neki a dumáimat. Később mondtam neki, hogy szerintem tök jól néznénk ki együtt, meg erre elég sokszor célozgattam is. Erre azt mondta, hogy ez őt abszolút nem érdekli, mert van barátja. Erre az egész kávézó előtt rám borította a Latte-jét és kiviharzott a házból. Az egész kávézó rajtam röhögött.- mondta.

-Jézusom, sajnálom. De nem volt a csaj kicsit túl nyafkás? Úgy értem..ezért kirohanni egy kávézóból, ráadásul lealázva téged mindenki előtt...-gondoltam  bele. Titkon örültem, hogy nem találkoztam  a csajjal, biztos, hogy nem bírnám elviselni.

-Ki tudja.  Lehet csak nem jöttem be neki..vagy csak simán menstruál.- röhögött fel.

-Látom nem sokat változtál suli óta.-boxoltam vállba.

-Jó, de ennyit rólam. Veled és a barna hercegeddel mi van? És a feketével?

-Mi? Honnan tudsz te erről?-csodálkoztam, hogy ennyire tele van infókkal.

-Azt hiszed, anyukád nem hívott fel egyből, hogy mi van veled és a "pasijaiddal", mikor reggel elmondtad neki? Mindketten gyanítottuk, hogy valami nem oké.Szóval?

-Hát... ez hosszú.... Harryt szeretem. Zayn csak egy botlás volt.

-Gondolod? Mert szerintem Zayn-t is..

-Mire akarsz kilyukadni?- néztem rá furcsán.

-Arra, hogy mindkettőt szereted. Csak magadnak sem mered bevallani..

-Nem! Harry-t szeretem! Ez már biztos.-fordultam felé és a lehető leghatározottabban jelentettem ki az őszintét, habár én is össze voltam már zavarodva.

-Te tudod.-kacsintott. 

-Egyébként..Hány óra van? -kérdeztem, mert eszembe jutott, hogy ma Harryvel kell találkoznom.

-Ömm, háromnegyed hat. Miért?

-Ma Harryhez kell mennem! A fiúk elmentek otthonról és a miénk lesz az egész lakás.- mosolyogtam.

-Húha, akkor gyerünk gyorsan haza, még a végén elkésel..-kuncogott, majd elindult, én pedig követtem.

Az úton Jake folyamatosan Harryvel cikizett. Komolyan mondom, már kezdett nagyon idegesíteni. Már-már olyan pillanatom volt, hogy ha akkor azonnal nem áll le, én leütöm. Már bánom, hogy nem tettem meg.

-Na, szóval. Mondom a szabályokat...- mondta határozottan, miközben megállt a házunk előtt.

1. szabály: Védekezzetek! Ez nagyon fontos..

2. szabály: Mondd meg neki, hogyha megbánt téged, én magam fogom szarrá verni.

-Jajj, Jake, te nem vagy normális!- röhögtem, szinte már fuldokolva.- Na most már viszont mennem kell mert tényleg elkésem.

-Ókés. Szia Lea baba.- nyomott két puszit az arcomra. Hát igen. Jake akármennyire is idegesítő tud lenni néha, attól még szeretet van benne.

-Szia..-mosolyogtam és beindultam a házba készülődni.

-Aztán védekezzetek!- kiabált utánam még egyszer, mikor már a kapuban jártam. Reméltem, hogy anyu ezt már nem hallotta meg. Gyorsan visszakiabáltam egy "Haha" -t és benyitottam. 

Anyu vigyorogva nézett rám.

-Hova készülsz?-kérdezte.

-Ömm. Csak Harryhez megyek.... filmezni-.rögtönöztem.

-Ohh, hát rendben. Ott is alszol?

-Ömm, ha nem gond.- dadogtam.

-Jó, menj. De holnap reggel 10-re itthon légy!- parancsolt rám, miközben fel mutatta a mutatóujját. Huuhh, a mutatóujjat a magasba emelve komolyan kell venni.

-Ígérem, úgy lesz.- vigyorogtam és gyorsan a nyakába borultam. Ezt megúsztam.Ilyenkor adok hálát istennek, hogy ilyen megértő anyukám van.

Amilyen gyorsan csak tudtam fel szaladtam a szobámba és felkaptam magamra egy Mickey egeres pólót, egy fekete cicanacival. Eközben gyorsan rápillantottam az órámra, ami szerint már 18:25 volt. Úgy látszik nagyon kell sietnem.

Anyuéknak elhadartam egy gyors "sziasztok"-ot, majd kimentem az utcára. Egész kellemes időnek indult, habár már olyan sötét volt, hogy szinte a lábaimat sem láttam. Mivel Harry nem lakott messze, úgy döntöttem az utat gyalog teszem meg, ezért felesleges lenne taxit hívni.

Már egy ideje sétáltam, mikor a kis erdőrészhez értem. Egy pillanatig haboztam, mielőtt beléptem volna. Nem volt más út, ez vezetett a leggyorsabban Harryhez. Gondoltam, úgy sem történhet semmi, ezért bementem a sötét erdőbe. Az eső elkezdett szó szerint ömleni. Na ennyit a ruhámról és hajamról. Gyorsabban szettem a lábaimat, nehogy még jobban elázzak. Egyszer csak lépteket hallottam, mikor kiértem az erdőből. Ijedségemben azonnal Harry-t kezdtem tárcsázni, hogy valószínű késni fogok. Mikor felvette, ijedt, rekedt hangon szóltam bele.

-Szia Harry, csak azért hívlak, mert...-kezdtem, de nem tudtam befejezni,mikor a telefonom a földre zuhant. Mielőtt a két kéz befogta volna a számat, minden erőmmel sikítottam egy nagyot, remélve, hogy valaki majd meghallja. Dühömben a két erős kéz birtoklója felé néztem, de mikor rápillantottam, a meglepettségtől, majdnem elájultam.

*Harry szemszöge*

-Úristen, Lea! Miért sikítasz? Mi történt?- kérdeztem össze-vissza és idegesen lépkedtem a lakásba. Én ezt nem értem. Felhív, utána meg sikít egyet. Valami történt vele, meg kell találnom!

Felvettem az esőkabátomat, tekintve, hogy kint úgy ömlik az eső, mintha csak dézsából öntenék. Sietősre vettem a lépteimet, miközben bezártam az ajtót. Mivel Lea csak egy irányból jöhet, arra eredtem.  A közeli kiserdő szélénél megálltam, majd felsóhajtottam. Idegesen kezdtem beindulni , de megtorpantam, mikor az egyik kis ház mögül hangokra lettem figyelmes.

-Gyűlöllek.- mondta egy női hang, a birtoklója  valószínűleg Lea volt.
-Ugyan, bébi. Tudom, hogy még mindig szeretsz.- egy mély férfi hangot hallottam Lea közeléből. Valószínűleg ketten vannak. Idegességemben-vagy kíváncsiságomban - de közelebb léptem, hogy meglássam a hangok tulajdonosait. Árnyékokat láttam. Az árnyékokból kirajzolódott testek a kis ház falának dőltek. Egy izmos kart láttam, ami a falhoz lökte Lea-t.
Azonnal feléjük indultam.
-Engedd el.- léptem feléjük határozottan.
-Harry!.- örült meg nekem Lea, de az idegen még jobban a falhoz nyomta, majd megszólalt.
-Kuss!-szólt rá Leára- És ha nem engedem el?- nézett rám kajánul vigyorogva.
-Akkor nagyon csúnya vége lesz. Végig állta a tekintetem és hosszas gondolkodás után, megszólalt.
-Hmm..- a férfi hirtelen elmozdult Lea elől és végül felém fordult.- Lássuk!-kiáltott és felém iramodott.
A hirtelen ütéstől a földre zuhantam, de nem hagytam, hogy fölém kerüljön. Ahol értem csak ütöttem, de ő is engem. Mikor ismét felém került, kettő jobbossal lettem gazdagabb. Ez után én fordítottam a helyzetünkön és akkorát vertem be neki, hogy még én is meglepődtem magamon. Csak Lea hangjára lettem figyelmes, ahogyan rám kiállt.
-Harry, hagyd! Megölöd!- kiáltotta és elrángatott a pasitól, aki félájultan feküdt a földön. Az orra nyagyon vérzett már, de nem érdekelt.
-Bántott? - kérdeztem, szikrázó szemekkel felé fordulva.
-Nem. De ha nem jössz...-csuklott el a hangja és még az esőben is tisztán látva letörölte a könnyeit.
-Jó semmi baj, ccsss.-nyugtattam meg. -Gyere, menjünk.
A szakadó esőben indultunk el, vissza a házamhoz. Lea még mindig remegve bandukolt mellettem, miközben átkaroltam a derekát, miközben folyamatosan hullottak ránk a hideg esőcseppek. Ebben a pillanatban, rendkívül romantikus lett volna, de most egyikünk sem volt jó kedvben. Én idegesen, Lea pedig rettegve gyalogolt az utcán át, egymást karolva.
A házamhoz megváltás volt odaérni. Már alig vártam, hogy beérjünk a jó meleg helyiségbe.
Bent segítettem Leáról levetni a sok vizes cuccot, hiszen ő még mindig remegett. Nyugtatóan átöleltem, mielőtt én is levetkőztem volna. Viszont úgy tűnt, most egy érzelemmel teli ölelés sem  segíthet rajta.
-Menj, zuhanyozz le!- simítottam meg a vállát és egy féloldalas mosollyal a fürdő felé mutattam.
-K-köszönöm Harry.- nézett fel rám és könnyes szemmel, de mosolyt erőltetett az arcára.
-Ugyan, nincs mit.
-De, tényleg köszönöm. És ha nem bánod, most tényleg elmennék fürdeni, tudsz adni valamit?- nézett rám félénken, mire bólintottam és egy gardróbhoz mentem. Kivettem belőle a kedvenc Calvin Klein  boxerem és egy sima, szürke pólót, majd a kezébe nyomtam. Szipogva elindult a cuccokkal a fürdő szoba felé vette az irányt.
Amíg fürdik, gondoltam én is átöltözöm. Kivettem egy Ramones pólót és egy sima alvós boxert. A cuccokkal a kezemben elindultam az emeleten lévő zuhany felé. Ilyenkor mázli, hogy két fürdő van a házban. Felmentem a lépcsőn és bementem a fürdőbe. Levetettem minden vizes ruhámat, ami még rajtam volt és beálltam a zuhany alá. A meleg víz szinte megváltás volt a kinti esős, hideg idő után. Hagytam, hogy minden egyes forró vízcsepp leperegjen rólam. Most nagyon élveztem a helyzetet. Miután már kellően eláztam, kiléptem a kabinból. Megfogtam a hozzám legközelebb lévő törölközőt és alaposan megtörülköztem. Felvettem a boxert és magamra húztam a pólót. Kisétáltam a fürdőből és lementem a földszintre, hogy megnézzem Lea hogy áll. A lépcső aljára értem és megláttam őt. Hajat mosott, ami most örjítően szexi volt, de megpróbáltam tűrtőztetni magamat és nem kimutatni. Azonban valamin megakadt a szemem. Hallottam, ahogyan szipog. Sírt. Odasétáltam hozzá és minden szó nélkül átkaroltam. Ő a mellkasomba bújt és úgy sírt tovább, miközben én nyugtatóan a haját simogattam.
-Shhh, ne sírj.- simítottam meg az arcát és az állánál fogva kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.-Minden rendben lesz.
-Tudom. Tudom, mert itt vagy velem. - nézett szemrebbenés nélkül rám, majd megcsókolt. Ez nem csak egy sima csók volt. Szíve lelke benne volt. Minden amit érzett én is átéreztem ebben a csókban. A vizes haja csiklandozta az arcomat, ami még jobban kiváltotta belőlem a vad érzést. A csók egyre hevesebb lett. Beletúrtam a vizes hajába, mire belenyögött a csókba. Ez a pillanat volt az, amikor már nem tudtam kontrollálni az érzéseimet. A fenekénél fogva felemeltem, ő pedig a lábaival átkulcsolta a derekam. Benyitottam a hálóba, és az ágyra fektettem, miközben folyamatosan csak ott csókoltuk egymást, ahol értük. Nem bírtam tovább, akartam őt. Egy pillanatra elváltam tőle és lehúztam a pólóját, majd minden egyes megtett centiméter után  megpusziltam a hasát. Végül  miután megszabadítottam a pólójától ő következett. A lehető leglassabban húzta le rólam a a ruhadarabot, miközben a nyakam csókolgatta,nekem pedig egyre nehezebbre esett finomkodni. Megfogtam, kigomboltam a nadrágját és a földre hajítottam. A cselekedetemet látván ő is felbátorodott és minden szó nélkül lehámozta rólam a gatyámat és hevesen megcsókolt. Ismét az ágyra fektettem és fölé hajoltam.
-Biztos, hogy akarod?- kérdeztem, engedélyt kérve.
-Soha semmiben nem voltam még ennyire biztos.-válaszolt meggyőzően, én pedig elhittem neki.-Szeretlek Harry.
-Szeretlek Lea!- csókoltam meg újra és újra, mert biztos voltam benne, hogy soha nem akarom elengedni.