4.rész-Emlékszem

Először is szeretnék mindenkinek így utólag boldog karácsonyt kívánni, remélem jól telt a szilveszter! :) Most pedig meghoztam az új részt. Jó olvasást!
Hope.xx

Egy pillanatra rögtön elfelejtettem a kishúgomat...
Hisz ez lehetetlen. Ez nem történhet meg. Életemben nem éreztem ennyire szánalmasnak magamat. Egy nő ne süllyedjen le erre a szintre, semmilyen körülmények között. Kicsit megkönnyebbültem, mikor láttam ki fekszik mellettem. Bár így is ugyanolyan könnyű nőcskének aláztam le magam..
-Na mi van már?-kérdezte, mikor kinézett göndör fürtjei mögül.
-Nézz ide..
-Uhh...-csak ennyit tudott kinyögni, mikor meglátta, hogy bizony mindketten ruhahiányban szenvedünk.
-Harry...lefeküdtünk?
-Ezek szerint.- láttam, hogy próbálja felidézni az emlékeket, nem sok sikerrel.
-Most mit csináljunk?-teljesen kétségbe estem.
-Nem tudom, de egyelőre ne szóljunk senkinek erről.-komoly volt..
-Tőlem nem  tudja meg senki, ez a mi kis titkunk marad.-kacsintottam, mert tényleg nem akartam, hogy bárki is megtudja.

*

-Rendben, köszönöm Mrs. Cox.-majd letettem a kagylót.

-Na mit mondott?- kérdezte Harry, mikor bejött a szobába.

-Azt mondta nem volt Alina-val semmi gond. A mamád megszerezte anyu számát, így ő eltudott menni érte. Úgy látszik megunta a pasiját..Hihetetlen. Egyszerűen nem tudom, hogy viselkedhet így. Hisz mindene megvan. Tudom, hogy fontos, hogy legyen melletted valaki, mert az ember társas lény, de akkoris. Ez nem jó példa Alinanak, főleg, hogy most apu is becsajozott.Alina hónapokig sírt, mikor anyuék elváltak Harry..

-Nyugodj meg. Az én szüleim is elváltak és a válás nagyon rosszul érintett. Hónapokig nem beszéltem, keveset ettem, mindig elvonultam. Aztán anya talált magának egy rendes férfit, akit én is elfogadtam. Akármennyire is szeretnéd, te nem bújhatsz bele anyukád bőrébe.-igaza volt...Ezt el kell fogadjam.

-Igazad van. Én csak nem akarom, hogy Alina anyut vegye példának..-magyaráztam.-Több időt kellene Alinával töltenem..

-Van egy ötletem.-csillant fel a szeme.-Mi lenne, ha elmennénk hozzátok Alinaért és hármasban kirándulnánk egyet Londonban.

-Hmm, legyen.-mosolyogtam..

-Imádom mikor mosolyogsz. A mosolyod engem is megmosolyogtat...-teljesen elvarázsolt..

-Menj már.-legyintetettem, mire felnevetett..

-Héjj, nem szoktam hazudni..-egy pillanatra abbahagyta a nevetést.

Zavarba ejtő volt, hogy csak néz rád és csak mosolyog. Azok a gödröcskék..A világ legaranyosabb gödröcskéi.

Muszáj volt témát terelnem.

-Hát, most, hogy ezt megbeszéltük, mennyünk Alinaért..-mondtam zavartan.

-Irány Alina..-ugrott fel ő is az ágyról, miközben rám mosolygott. Értette a célzást.

-Hát akkor..én ..most.. átöltözök.-rám fért, mivel még mindig pizsibe feszítettem.

-Jó jó persze..-indult kifelé, de az ajtóban megállt és a lábaimat kezdte bámulni, mikor már lehúztam a pizsamagatyámat.

-Harry.-szóltam rá kicsit erélyesebben.

-Oké, megyek máár.-mondta és kiviharzott az ajtón, kajánul vigyorogva.

Gyorsan felkaptam magamra a legtisztességesebb göncöt, majd laza kontyba kötöttem a hajamat.Gyorsan tárcsáztam Alinat és mikor megtudta, kivel megyünk ma kirándulni akkorát sikított a telefonba, hogy szerintem a balé fülemre megsüketültem.

-Kész vagyok.- álltam meg már Harry előtt, aki már az előszobában készenlétben állt.

-Hűű, nagyon csini ez a cucc, de nem gondolod, hogy egy kicsit sokat mutat a szoknyád?.-utalt a világoskék miniszoknyámra..

-Talán nem tetszik Styles?.- kacérkodtam..

-Nekem nagyon, csak másoknak ne merjen..-ökölbe szorította a kezét. Ezt csak egy mosollyal nyugtáztam. Talán féltékeny lenne?

A kocsi 10 perc múlva már a házunk előtt parkolt. Harryvel az oldalamon csöngettem be. Nagy levegőt vettem, mikor már lépteket is hallottam az ajtó felől.. Már készültem az örült kishúgomra.

-Nyugi, csak nem fojt meg.-nyugtatgatott

-Abba ne legyél olyan biztos.- nevettem.

Ahogy ezt kimondtam Alina már rávetette magát Harryre, akinek nagy nehezen sikerült levennie magáról. Hiába, az én húgom.

Alinat követve anyu is az ajtóba állt..

-Szia kicsim.Hát miért álltok ott? Gyertek be.-invitált be minket.

-Igazából anyu csak Alinaért jöttem..

-Rendben drágám Alina már készen van, de nem akarod bemutatni ezt a helyes úriembert?.-úristen, anya,kérlek. Ne pasizz már itt is. .

-Jó napot Mrs. Adams, Harry vagyok, Harry Styles.-mutatkozott be illedelmesen, így feltalálva magát.

-Helló.-mosolygott rá anyu.-Lea nem is mondta, hogy ilyen helyes barátaid vannak..-méregette Harryt. Na nem! Őt nem! De hát miért vagyok féltékeny? Hisz nem szeretem...

-Jó akkor mi most megyünk.- kézen fogtam Alinat, majd elsétáltunk a kocsiig. 

-Viszlát Mrs Adams. .-köszönt el Harry

-Drágám holnap iskola, időben érj haza.-kiáltott még utánam anyu.-Szia Harry!

Jajj, tényleg. Az iskola. Ezt a két hetet még kibírom, utána meg már nyári szünet.  YEAH.

 

*

-Még oda is mennyünk el!-kiáltott Alina, mikor meglátta a sötétedésben a London Eye fényeit..

-Jajj, Alina muszáj? Már több, mint két órája gyalogolunk.-nyafogtam..

-Ez az utolsó, becsszó.-már megint a bociszemek..

-Jó, de te állsz sorba..

-Rendicsek.-mondta, majd beállt.

-Aranyos a húgod.- szólalt meg Harry is..

-Főleg mikor reggelente az utolsó gofrin veszik össze velem.-nevettem.

-Akkor is édes...-nézett fel rám.

Két percig csak kínos csöndben sétálgattunk az óriáskerék mellett. A csöndet én törtem meg.

-Harry...-már éppen kezdtem volna a tegnapi csókunkról faggatni, mikor Alina jelent meg előttünk.

-Na jöttök vagy nem?.- kérdezte, egy kicsit sem zavartatva magát. Gyilkos pillantásokat vetettem rá, amik látszólag hidegen hagyták.

-Persze, megyünk.-mondtuk szinte egyszerre.

Az én drága kishúgom minden áron külön szeretett volna menni, ezért Alina egy külön, míg én és Harry egy közös kabinba szálltunk be. Mikor már a tetején jártunk, megállították, így nyugodtan gyönyörködhettünk a csillagokban.  Meseszép volt. 

-Ugye milyen gyönyörű?.-kérdeztem Harryt, miközben a csodaszép égboltban gyönyörködtem.

-Igen, az...-habár nem néztem rá, de éreztem a tekintetét magamon. Az arcomat elöntötte a pír és a szívem heves tempóban kezdett el dobogni.

-Figyelj, Harry... Te emlékszel valamire a tegnap estéből? Tudod a táncra és a cs...- a mondatomat már nem tudtam befejezni, mert ajkait ismét az enyéimre tapasztotta. Sokkal gyengédebben csókolt, mint tegnap.

A buliban heves volt és szenvedélyes. Most pedig lágy és gyengéd, szeretet éhes.

-A..a..csókra..-fejezte be, miután lihegve váltunk el egymástól.-Mindenre emlékszem.

-Harry pontosan mi van közünk? 

-Lea, tudom, hogy csak kb 3 napja ismerjük egymást, de kedvellek. Úgy érzem, ebből még egy komoly dolog is lehet...-magyarázta, de tekintetét nem vette le rólam.

-Igen, egyetértek..-mosolyogtam.

-Eljönnél velem randizni Lea?

-Igen, igen, igen és igen.-öleltem meg. Boldog voltam .Nagyon.

Mikor leszálltunk az óriáskerékről rögtön a kis törpilla futott felénk.

-Ugye milyen király volt? -vigyorgott.

-Igen, nagyon király....-néztük egymást mosolyogva Harryvel, hiszen tudtuk, hogy mindketten ugyanarra gondolunk..